Gyermekáldásra várva

 GYERMEKÁLDÁSRA VÁRVA

 Az élet körforgás. A megszületés határátlépés.

„…napjaink erőszakos világának békéssé formálásához azt kell megváltoztatnunk, ahogy gyermekeinkkel   bánunk mégpedig életük legelső pillanatától kezdve. „ (Thomas Verny)

 Ahhoz, hogy ezek a szavak valóra válhassanak, azt is meg kell változtatnunk, ahogy önmagunkkal bánunk. A békességesebb világot, harmóniát, összhangot először önmagunkban kell megteremtenünk. Sokat tanulhatnánk a kelet-afrikai törzstől, akiknél már a születés előtti időszakot is az intimitás lengi körül. Amikor az anya elméjében megszületik, megjelenik a gyermek gondolata, a törzs számára az jelenti  a születés időpontját.. Amikor az anya megérzése tudatosodik, rágondol egy gyermekre az apával. Aztán az anya elmegy egyedül, leül egy fa alá. Ott ül és hallgat, amíg meg nem hallja gyermeke énekét, amit ő remél kigondolni. Egyszer csak meghallja azt, visszatér a falujába, megtanítja a dalt az apával. Így énekelgetik együtt a dalt, amikor szeretkeznek, meginvitálják a gyermeket, hogy kapcsolja össze őket. Miután megfogant, az anya ezt a dalt énekli a méhe gyümölcsének. Aztán megtanítja az idős asszonyoknak, a falu bábájának. Így a vajúdás, szülés közben is ezzel a dallal üdvözlik a gyermeket. Az egész falu megtanulja azt .Ezt éneklik a gyermeknek, ha elesik vagy megsérti magát. A dal része lesz a beavatási szertartásnak is. Ezzel a dallal búcsúznak tőle élete végén is. (Verny, 1996 )

    Mit is üzenhet nekünk ez a gyönyörű gondolatsor a 21. században? Talán azt, hogy képesek vagyunk-e meghallani a „gyermekünk dalát”? Tudunk-e teljes szívünkből, teljes elménkből ráfigyelni?

Gondolkodjatok el párjaitokkal, vajon miért is szeretnétek gyermeket? Akartok, vagy szeretnétek?
- Mert elértük azt a kort, amikor már kell?
- Azért, mert már mindenünk megvan, csak a gyermek hiányzik?
- Azért, mert másoknak is van már a környezetünkben?
- Azért, mert kell valaki, aki öregségünkre a támaszunk lesz?
Vagy talán azért,
- Mert készek vagyunk arra, hogy mélyrehatóan megváltoztassuk az életünket?
- Mert megérett a kapcsolatunk arra, hogy befogadjunk egy új életet?
- Mert egy gyermek kedvéért szívesen lemondunk a mostani életünkben legfontosabbnak tartott dolgok egy részéről?

Érdemes együtt elgondolkodni azon, hogy miért is szeretnétek gyermeket? Szeretnétek-e mindketten igazán? A magatok kedvéért is, nem csak azért, mert a párotok szeretné? Tudtok-e együtt „énekelni” a kisbabáért szeretkezés közben? 

Férfi és nő kapcsolatában nincs, ami jobban összeköt, és egyben elkötelez, mint egy gyermek.

Beszélgessetek erről! Gondolkodjatok el rajta, hogy valóban készek vagytok-e erre a felelősségre? Vannak-e félelmeitek a gyermekvállalással kapcsolatosan? Beszéljetek róla őszintén!

     A lelkileg előkészített talajról a gyermek fejlődésnek indulhat. Fontos a SZÜLŐI EGYETÉRTÉS!, ami magához csalogathat egy csodálatos életet.

   Hogyan élitek meg, saját nőiségeteket, saját férfiasságotokat? Ha tudtok egymással beszélgetni erről, az nagyon jó. De ha ez nem megy, akkor sokat segíthet egy naplóírás, amit őszintén írsz magadnak, magadról, a gondolataidról érzéseidről.

Ismerkedjetek meg saját megszületésetekkel! Beszélgessetek anyáitokkal arról, hogyan vártak titeket, hogyan élték meg ők a megszületéseteket. Nem mindig pozitív élmény  a szembesülés a saját megfoganásunk, születésünk körüli érzésekkel. Azzal, hogy vártak-e, engem vártak-e, ilyennek képzeltek-e el? Elégedettek-e velem? Fontos megbékülni saját születésünk traumáival. Fontos, hogy ne legyenek kontrollálatlan félelmek bennünk! A félelmek gúzsba kötik az energiát, ami bennünk van.

   Meg kell találnunk saját belső hangunkat. Meg kell találni a kisgyermeket magunkban, a megbántott, megalázott énünket!Öleld meg azt a kisgyermeket magadban, aki fél, vagy szorong valamitől, vagy valakitől!

  Engedd, hogy megérezze ez a kisgyermek, hogy átérzed az ő fájdalmait, félelmeit, szorongását. Engedd, hogy érezze, hogy elfogadod, megérted, szereted. Fontos az érzelmek kifejezése, megsiratása, elengedése. S fontos, a megbocsátás.

S mindezek megtapasztalása, megélése után felszabadulnak az energiák benned. Megszűnnek az energetikai gátak. Megszülethet a CSODA! Csak engedd, hogy megtörténhessen, miután te megtetted, ami rajtad múlott. 

                                                                                                                                      Feithné Krajcsik Ilona